D�nad�n, az �szaki D�nad�nok tizenhatodik �s egyben utols� vezet�je (2933 - 3019), aki vissza�ll�totta a k�z�pf�ldi d�nad�n kir�lys�gok egys�g�t �s Elessar n�ven az els� �jraegyes�tett Kir�lys�g uralkod�ja lett (3019 - Nk. 120).

Isildur �r�k�sek�nt titokban nevelt�k fel V�lgyzugolyban, �s h�sz�ves kor�ig Estelnek h�vt�k, m�g Elrond fel nem fedte el�tte sz�rmaz�s�nak titk�t. Ezut�n Aragorn �tnak indult, �s elment a Vadonba. K�zel hetven �vi k�l�nb�z� m�dokon k�zd�tt Szauron ellen, �s sz�mos n�p szok�sait kitanulta, m�g kora legkem�nyebb �s legb�lcsebb embere v�lt bel�le. Ebben az id�ben �ln�ven �s rangrejtve szolg�lta a rohani Thengelt �s a gondori Ectheliont. Gondorban Thorongil n�ven ismert�k a K�sz�k csillaga miatt, amit viselt.

Legnagyobb tett�re 2980-ban ker�lt sor, amikor egy csapattal rajta�t�tt Umbaron, �s elpuszt�totta a kal�zflotta jelent�s r�sz�t. 2956-ban tal�lkozott Gandalffal, �s hamarosan k�zeli bar�tokk� v�ltak. 3017-ben, tizenh�rom �vig tart� kutat�s ut�n - Gandalf k�r�s�re -, elfogta Gollamot. A k�vetkez� �vben Br�ben tal�lkozott Frod�val �s t�rsaival, majd seg�tett nekik eljutni V�lgyzugolyba.

Aragorn egyike lett a Gy�r�sz�vets�g kilenc tagj�nak, �s miut�n Khazad-dûmban elvesz�tett�k Gandalfot, � �llt a csapat �l�re. A Gy�r�h�bor�ban Aragorn egyike volt azoknak, akik a k�rtv�ri csat�ban a v�delmet ir�ny�tott�k; Rohanban hamar �sszebar�tkozott �omerrel.

Ezut�n - a Szauron hatalma al�l kiszabad�tott palant�rban l�tott inform�ci�k birtok�ban - Legolas, Gimli �s egy csapat k�sza k�s�ret�ben �tnak indult a Holtak �sv�ny�n. Aragornnak, mint Isildur �r�k�s�nek, siker�lt r�vennie a Holtakat, hogy engedelmeskedjenek neki, majd seg�ts�g�kkel legy�zte a pelargiri kal�z�kat, �s foglyul ejtette a haj�hadukat is. Ezut�n hatalmas sereget gy�jt�tt D�l-Gondorban �s Minas Tirith-hez vonult, hogy id�ben megford�tsa a pelennori csata menet�t. K�s�bb a nyugati seregek kapit�nya lett.

A Gy�r�h�bor�t k�vet�en Aragorn az els� �jraegyes�tett Kir�lys�g uralkod�ja lett, illetve - Elessar Telcontar n�ven - a Nyugatf�lde ura. Feles�g�l vette Arwent, Elrond l�ny�t. Sz�zh�sz �vig tart� uralkod�sa alatt kiterjesztette a Kir�lys�g hat�rait, �s vissza�ll�totta a r�g�ta n�lk�l�z�tt b�k�t �s j�l�tet. Szauronnal folytatott k�zdelmei sor�n nagy b�lcsess�gre tett szert, de rendelkezett a t�nd�k okoss�g�val �s a d�nad�nok el�rel�t�s�val is. Joggal mondhatt�k r�la, hogy szem�ly�ben a r�gi id�kben �lt n�menoriak nemess�ge kelt �j �letre. Aragorn h�sz �ves volt, amikor tal�lkozott Arwennel, k�zvetlen�l azel�tt, hogy �tnak indult volna Imladrisb�l. Att�l a pillanatt�l kezdve olthatatlan szerelemmel szerette a l�nyt, �s 2980-ban eljegyezt�k egym�st. Elrond azonban nem sz�vesen adta volna a l�ny�t olyan emberfi�hoz, aki nem nevezheti mag�t legal�bb Arnor �s Gondor kir�ly�nak, ez�rt csak a Gy�r�h�bor� ut�n h�zasodtak �ssze. Aragornnak �s Arwennek egy fia - Eldarion -, �s t�bb l�nya sz�letett.

Aragorn kardj�t And�rilnak nevezt�k, amit r�gt�n a k�sz�t�se ut�n (3018) a derek�ra k�t�tt, el�tte - alkalmank�nt - a Narsil szil�nkjait viselte. Galadriel �s a gondoriak Elessarnak �s T�ndek�nek nevezt�k Aragornt a smaragd miatt, amit viselt; k�s�bb ezen a n�ven uralkodott. A nevet el�re megj�solt�k neki. Br�ben, m�g a Gy�r�h�bor� el�tt, K�sza n�ven ismert�k, �s csal�dn�vk�nt ennek a quenya megfelel�j�t, a Telcontart haszn�lta. Nevezt�k m�g Isildur �r�k�s�nek, �j�t�nak, Hossz�l�pt�nek �s Sebes L�pt�nek. A GyU film r�szeiben V�ndornak nevezik.